Svensk ordbok 2009, webbversion
å
`
terlösa
verb
återlöste återlöst
,
pres.
återlöser
åter|lös·er
●
ge återlösning
om Kristus
relig.
återlösa ngn
sedan 1400–25
Heliga Birgittas uppenbarelser
fornsv.
aterlösa
Subst.:
vbid1-400824
återlösande
,
återlösning