Svensk ordbok 2009, webbversion
sko
`
ta
verb
~de ~t
skot·ar
●
sträcka (segel) genom att dra i skot
sjö.
seglet var för hårt skotat
skota (ngt)
sedan 1803
Subst.:
vbid1-320995
skotande
,
vbid2-320995
skotning