Svensk ordbok 2009, webbversion
förve
´
ten
adjektiv
förvetet förvetna
för·vet·en
●
(oförsynt) nyfiken
ngt åld.
admin.
psykol.
sedan ca 1420
Bonaventuras Betraktelser
fornsv.
forvitin
, eg. ’ivrig att få veta ngt i förväg’, till
forvit
’nyfikenhet’